A mecseki urnbnyszat jraindulsa
Szepi 2008.01.26. 11:19
Az utbbi idkben felszktt az urn vilgpiaci ra, ezrt jra nyeresges lehet a mecseki lelhelyek kitermelse
A mecseki urnbnyszat jraindulsa
Az utbbi vekben felszktt az urn vilgpiaci ra, ezrt ismt nyeresges lenne a mecseki kitermels. Akr mr 2010-ben megnylhatna az els bnya.
Egy ausztrl tulajdon cg, a WildHorse Energy Hungary Kft ngy terleten, Pcs, Dinnyeberki, Btaszk s Mriakmnd krnykn 2010-ig kapott urnkutatsi engedlyt a Pcsi Bnyakapitnysgtl. A kutatsokra tbb millird Forintot fektetnek be.
A WildHorse idn jniusban replgprl geofizikai mrseket vgzett, s jelenleg a btaszki s mriakmndi terlet kutatfrsait kszti el. A cg eddigi felmrsei alapjn a trsgben van akkora urnvagyon, amelyet korszer technolgival gazdasgosan ki lehetne termelni. Barabs Andrs a WildHorse Energy Hungary Kft gyvezet igazgatja leszgezte: az urnbnyszatban a mlymvels mellett mr j eljrs is alkalmazhat. Ennek lnyege, hogy a talaj mlyebb rtegeibe frlyukakon keresztl specilis vegyletet juttatnak, amely az rcbl kioldja az urnt, s azt a felsznre hozzk. Az gyvezet igazgat szerint a termels a legszigorbb krnyezetvdelmi elrsok betartsval folyna.
Az igazgat hangslyozta azt is, hogy egyelre korai arrl beszlni, hogy a WildHorse Energy a kutats utn a termelsben is rsztvenne, de az biztos, annak beindtshoz tzmillird forintos nagysgrend beruhzs s sok engedly beszerzse szksges. A bnyanyitsok ugyanakkor tbb szz embernek adhatnnak munkt.
Pcsett 1995 s 1997 kztt zrtk be az urnbnykat, a kitermels kltsge ugyanis addigra msfl-ktszeresre ntt a bevteleknek. „A bnyszat tisztes meglhetst biztost, presztzsesnek szmt szakma volt a vrosban - mondta Tasndi Pter polgrmester - gy a szn- majd az urnbnyk bezrsa, tbb ezer munkahely megszntetse komoly problmt okozott”. Pcsnek jra ki kellett tallnia magt, s fejldsnek egszen ms irnyt vlasztott: az ipar helyett az idegenforgalomra s kulturlis rtkeire pt. gy tnik, sikerrel, hiszen 2005-ben elnyerte a 2010-es Eurpa kulturlis fvrosa elismerst
A WildHorse korbbi kzlse szerint sszesen 420 ngyzetkilomter terleten kutathatnak. Informciik szerint mintegy 18.400 tonna fmurn maradt a bezrt pcsi urnbnyban, s tovbbi 12.995 tonna megkutatott mennyisg van a tbbi terleten.
A pcsi terleten 600 s 1.200 mter kztt folyt az urnbnyszat 1956 s 1997 kztt. A korbbi tjkoztats szerint a bnyabezrs idszakban a Mecsekurn Kft. kilogrammonknt 60 dollrrt termelt ki egy kilogramm tiszta urnrcet, mikzben a vilgpiaci r kilnknt 15-20 dollr volt. A jelenlegi vilgpiaci r 150-200 dollr kilogrammonknt.
Tbb vbe telik, mg a kutatsi jogadomnytl a kitermelsig jut egy vllalkoz Magyarorszgon. Kereki Ferenc pcsi bnyakapitny tjkoztatsa szerint az eljrs a kvetkez stcikbl ll:
- Az illetkes bnyakapitnysgtl brki szerezhet kutatsi jogadomnyt, ami kizrja, hogy az engedlyesen kvl ms kutathasson a terleten. (Az ausztrl rdeklõdõk rszben itt, rszben a kvetkezõ lpsnl tartanak.)
- Az engedlyesnek hat hnapon bell kutatsi mûszaki zemi tervet kell benyjtania a bnyakapitnysgra, amiben rszletezi, pontosan hol, milyen mdszerrel kszl kutatni a felttelezett svnykincsek utn. A tervet a bnyakapitnysg 17 szakhatsg bevonsval brlja el. Ha jvhagyja, kezdõdhet a tnyleges kutats, erre 4 vet kap a vllalkoz, amely idõtartam ktszer kt vvel meghosszabbthat. (Lapzrtnkig a WildHorse Dinnyeberki-Ibafa-Nagyvty trsgre vonatkoz kutatsi tervt hagyta jv a kapitnysg.)
- A kutats vgn elkszlt zrjelentst (mit, hol, milyen minõsgben s milyen mennyisgben tartalmaz a fld) szintn a bnyakapitnysg hagyja jv, majd az adatok az Orszgos svnyvagyon Nyilvntartsba kerlnek.
- A kvetkezõ lps a bnyatelek-megllapts, ezt a kutats befejezse utni egy ven bell kell krelmezni. A krelemhez benyjtott dokumentciban a vllalkoznak rszletesen nyilatkozni kell arrl, hogy milyen felttelek mellett kezden el a kitermelst, s hogyan valstja meg a terlet helyrelltst, miutn beszntette a bnyszatot.
- Az elõbbi krelemhez mellkletknt csatolni kell a krnyezetvdelmi hatsg engedlyt. Kereki Ferenc szerint ebben a stdiumban van leginkbb lehetõsge a beavatkozsra a helyieknek s a civileknek.
- A bnyatelek-megllapts utn a vllalkoznak a kitermelsre vonatkoz mûszaki zemi tervet kell benyjtania. Ebben nyilatkoznia kell, hogy melyik vben, mit, hol s hogyan kvn bnyszni, s rszleteznie kell helyrelltsi terveit is. A bnyakapitnysg ezt a tervet is a 17 szakhatsg bevonsval hagyja jv, vagy utastja el.
- Jvhagys esetn kezdõdhet a kitermels. A vllalkoznak mûkds kzben is jabb mûszaki zemi terveket kell leadnia.
Az eljrs a kitermelsig 300 ezer forintjba kerl a krelmeznek, de ebben nincs benne a krnyezetvdelmi engedlyeztets dja, mely millis nagysgrend is lehet. Katona Gbor szerint a magyarorszgi szablyozs EU-konform, s nem kevsb szigor, mint ms orszgokban.
Forrs:
|